Harper's Fair: Máltát látni és meghalni / Pulp / Mike Hodges / 1972 / HUNsub

2011. március 28., hétfő

Máltát látni és meghalni / Pulp / Mike Hodges / 1972 / HUNsub

http://www.imdb.com/title/tt0069134/

Mielőtt lett volna "Ponyvaregény" - volt "Ponyva". A magyarul (német mintára) "Máltát látni és meghalni" címen ismert és elég nehezen beszerezhető film létrejöttének oka a "Kapjátok el Cartert" (Get Carter, 1970) sikere. Mike Hodges az új hullám utáni brit gengszerfilmnek (melynek olyan szép képviselői vannak, mint a Hosszú nagypéntek, a Mona Lisa vagy a Kray testvérek) irányadó figurája volt. Amikor a film noir mint korszakos esztétikai kódrendszer kihúnyt, annak brutális, amorális és tragikus világképét olyan "kemény iskolás" filmek hordozták tovább, melyek közül kiemelkedik a Point Blank (1967), legnevesebb képviselői pedig Hodgeson kívül Don Siegel, John Flynn, John Meckenzie vagy az olasz B-filmes, Fernando di Leo, milánói trilógiájával - kései letéteményese Kitano Takeshi. Ezek a filmek nem bűnügyi filmek, a bűnözés világa az univerzum kegyetlen működésének allegóriája, megvilágítandó egzisztenciális problémákat és örök emberi drámákat. Hodges kipróbálta magát Amerikában is: Az utolsó ember (The Terminal Man; szvsz téves magyar címe Az átprogramozott ember) című Crichton-adaptációból, az Ómen 2-ből (ahonnan kirúgták) vagy a trash-sci-fi Flash Gordonból kihozta, amit ki lehetett. Legfontosabb filmjei azonban a Get Carter! és a Krupié (1998), melyek a műfajban egyedülálló hangot képviselnek személyes hangvételükkel és összetett-öntükröző narratívájukkal, szimbolikájukkal.

A "Ponyva" kisebb kikapcsolódást jelent a Get Carter! sötét tónusai után mind a rendező, mind a főszereplő számára. Michael Caine ezúttal egy élveteg ponyvaírót alakít, akit egy kilétét titkoló idős életművész millárdos megbíz életrajzának megírásával. A munka hősünket utazásra kényszeríti, melynek közben egyre inkább egy saját maga által írt kulisszahasogató krimiben találja magát, egyre kevésbé képesen megkülönböztetni magát hősétől; akárcsak később a Krupié Clive Owen által alakított főhőse. King, a ponyvaíró kedélyesen csetlik-botlik az események sűrűjében, az abszurd fordulatokat maró akasztófahumorral kommentálja - mikor egy holttestet talál szállodai szobájában, így szól: "Biztos kései ébresztőt kért, egészen az Ítélet napjára." A film egyik előfutára annak az ízig-vérig posztmodern filmtípusnak, melynek legnagyobb kortárs mestere Quentin Tarantino: ahol semmi sem valóságosnak mutatja magát, hanem meglévő sablonszerű motívumok karikatúrája, a film élvezete pedig a benne feltáruló utalásrendszer megfejtése által lehetséges - vagyis sosem a viccen nevetünk, hanem azon, ahogy annak számát bemondják. A film legnagyobb hibája talán éppen ez, minden poén lecsapása még a szándékoltnál is súlytalanabbá teszi a cselekményt; még Rejtő Jenőnek is talán csak a Piszkos Fred, a kapitányban sikerült ilyen mérvű geg-sűrűséget produkálnia. E minőségében a film egy néhol csiszolatlan, néhol túl-túlfinomított drágakő; ami jelenlegi ismertségénél mindenképpen jobb helyet érdemel a film történetében.

Akárcsak a Carterben, itt is Michael Caine viszi a filmet könnyed és játékos alakításával. Partnerei közé tartozik a B-kategóriás amerikai jellemszínész, Lionel Stander, akinek legnagyobb szerepe talán Polanski zsákutcájában volt, és pályája vége felé olasz filmeket (Leone, Fulci, di Leo) dobott fel jelenlétével; Lizabeth Scott, a Világ Második Számú Lauren Bacall-Imitátora, utolsó filmszerepében; a mindig megbízható rosszfiú, Al Lettieri (Peckinpah: Szökésben); vagy a brit noir-mozi egyik jellegzetes figurája, Dennis Price, szintén hattyúdalát hozva. A néhai filmsztár szerepében az idős Mickey Rooney látható, egyik utolsó figyelemreméltó szerepében. Futottak még: a neves és színészként is karakteres szobrász, Amerigo Tot is felbukkan, akárcsak a Satyriconban vagy a Keresztapa 2-ben; a film végén feltűnő Humphrey Bogart-imitátor nyomozó pedig, akárki is legyen, egymagában jól mutatja a film következetes törekvését arra, hogy rekeszizmainkat egy pillanatra se hagyja munka nélkül.

A filmben rengeteg utalás található mai magyar nézők számára talán nem egyértelmű dolgokra; néhány példa:

Boswell = James Boswell, Samuel Johnson politikus-író-polihisztor életrajzírója, akinek neve köznevesülve a híres személyesket kísérő monográfusokra utal

A fiúk városa = Boy's Town, 1938, amerikai film Spencer Tracyvel és a gyerek Mickey Rooney-val, elsősorban Rooney miatt lesz megidézve (Tracy egy elhagyott gyerekek jogaiért küzdő papot alakít)

Frank Harris = kalandos életű és pajzán amerikai bestselleríró a század elején

Ross MacDonald = amerikai krimiíró, állandó figurája Lew Archer; eredeti neve Kenneth Millar, rá utal Miller figurája a filmben

Buck Jones = amerikai filmsztár a század első felében, állandó sorozata volt a Lone Ranger

Rocky Marciano = amerikai profi ökölvívó volt az ötvenes években

Preston Gilbert = figurája elsősorban James Cagney-re utal, amennyiben klasszikus Warner-gengszterfilmek meghatározó figurája volt, filmjeinek címe, mint pl. Az angyalok nem halnak meg egyértelmű kifigurázásai Cagney-filmeknek (Angels with Dirty Faces), anyjához való kötődése szintén (White Heat); maffiakapcsolataival utal többek között Frank Sinatrára is, akárcsak Johnny Fontane figurája a Keresztapában (a regényben, a filmben nem jut neki szerep)
(etc.)

A magyar fordítás új és hiánypótló, ámbár a filmben előforduló rengeteg szóviccnek csak töredékét képes visszaadni. Például (emlékezetből): "Being a princess must be a fairy tale." - "On the contrary, the prince is very much a hetero." Nem beszélve a film mottójaként felfogható sorról: pépből vétettünk, péppé leszünk. A felirat megtalálható az opensubtitles.org-on és a podnapisi.net-en is.

színes, angolul beszélő angol krimi-paródia, magyar és angol felirattal,
95 perc, 1972

írta és rendezte / written and directed by: Mike Hodges
fényképezte / cinematography: Ousama Rawi
vágó / editing: John Glen
zene / original music: George Martin
díszlet / art direction: Darrell Lass és Patrick Downing
jelmez / costume: Gitt Magrini

szereplők / starring:

Michael Caine (Mickey King)
Mickey Rooney (Preston Gilbert)
Lionel Stander (Ben Dinuccio)
Lizabeth Scott (Betty Cippola hercegnő)
Nadia Cassini (Liz Adams)
Dennis Price (a Titokzatos Angol)
Al Lettieri (Miller)
Leopoldo Trieste (Marcovic, a Kiadó)
Amerigo Tot (a Partizán)

[1972] Pulp (Mike Hodges)
Videó információk:
Méret / File size: 1,14 GB
Hossz / Duration: 1:35:45
Típus / Codec type: AVI (XviD - XviD project)
Felbontás / Resolution: 640 x 360 pixel
Bitráta / Bitrate: 1 508 Kbps
Képkockák száma/mp / FPS: 23.976
Oldalarány / Aspect ratio: 16/9

Audió információk:
Audiósávok száma / Audio tracks: 1
Audiosáv #1 adatai:
Audiósáv típusa / Audio type: AC3 (AC3)
Csatornák száma / Channels: 2
Bitráta / Bitrate: 192 Kbps CBR
Mintavételezési frekvencia: 48.0 KHz